Pajta » Bistro


Az Őrség: életforma

 

Az Őrség nemcsak Magyarország legvadregényesebb és legromantikusabb szeglete, az Őrség szerelem. Életforma.

Egy sokáig elfelejtett, bujazöld vidék, amely a határzár évtizedei után ma újra reneszánszát éli. Jó látni, és megélni, hogy az idelátogatók tízezrei mellett egyre több betelepülő találja meg a nyugalmát, ezzel együtt az új fészkét a festői tájban.

Nem véletlenül. A patakok szabdalta dombságban megbúvó aprófalvak romantikája, az erdők-mezők csendje, a haranglábak és Árpád-kori templomok, a természetes alapanyokból készült háztáji sajtok és olajok, a helyi zöldségek és gyümölcsök egy szebb, életigenlőbb világ lehetőségét hirdetik.

Eőrségi tartomány

Magyarország legnyugatibb pontja, az osztrák, szlovén és magyar hármashatár környéke az eltelt ezer évben mindig is a határőrvidék szerepét töltötte be, a 15. századtól Eőrségi tartomány néven említették. Ez sokáig előny volt, mígnem a huszadik század vérzivataros évei után az Őrség az emberáldozatokon túl a piaci hálóját, természetes kapcsolatrendszerét is elvesztette, és egy a fejlődésben megrekedt zuggá vált. Ma éppen ennek a zugjellegnek köszönheti ellenállhatatlan báját, hiszen az erőszakos iparosítási, átalakítási politika is elkerülte aprófalvait, rengeteg kultúrkincset hagyva ezzel az utókorra.

Őzek, mezők

Az épített örökség, a népi hagyományok szerelmesei, az ökoturizmus kedvelői Erdély mellett ma már a szépség, az autentikusság és a természetközeliség szimbólumaként emlegetik az Őrséget, ahová évente legalább egyszer elzarándokolnak akár a Kárpát-medence legtávolabbi pontjairól is. Ugyan sokan zord éghajlatú helynek gondolják, Őriszentpéter környéke mégis Magyarország legkiegyensúlyozottabb éghajlatú kisrégiója, a hőmérséklet ingadozása kicsi, ritkán elviselhetetlenül forró a nyár, és nem cudar a tél sem. Igaz, sok a csapadék, de legalább sosem szárad ki a rengeteg a vadregényes patak, virágos, lápos rét. Álomszép, Skandináviára emlékeztető tavak találhatóak 20 kilométeres sugarú körön belül: Őriszentpéterről akár bicajjal elérhető a Himfai-, a Hársas, a Vadása-, a Borostyán- és a Bajánsenyei-tó. Az erdők-mezők vadban gazdagok, s nemcsak a legnagyobb lepke populációra büszke az Őrség, de hihetetlenül sok a szarvas, vaddisznó, az őz is, erről akár a Pajta bisztró teraszáról is meggyőződhetünk.

A háborítatlan táj őre az Őrségi Nemzeti Park. A fokozottan védett dombságban egy erdőrezervátum (Őserdő) is található, a természeti értékek bemutatására a környéken több tanösvényt is kialakítottak.

Mi fán terem a szer?

Az Őrség sajátossága a máshol megszokott faluszerkezettől nagyban eltérő „szeres” településszerkezet. De mik is azok a szerek? A falvak egymástól elszórtan elhelyezkedő házcsoportjai, amelyeket a néhai családokról neveztek el. A népi építészet emlékeit a kedves nevű, szalafői Pityerszer őrzi falumúzeummal és helytörténeti kiállításokkal.

Bár az őrszerepről kapta a nevét az Őrség, mégsem alakultak ki kővárak (a legközelebbi komoly vár Németújváron, azaz Güssingben található), ezek védelmi szerepét az erődszerű templomok vették át, melyek legszebb példája az Árpád-kori veleméri Szentháromság-, és a Pajtától néhány száz méternyire található őriszentpéteri Szent Péter-templom. Az Őrség jelképeinek számítanak a szemnek kedves haranglábak is: a pankaszi, a gödörházi és kercaszomori a leghíresebb.

Egyszóval, az Őrség meseszép. Egy kirándulást, vagy akár egy egész életet is megér.