Málnás Józsi

Harmincöt év a sorok között

Őriszentpéteren és a környék piacain aligha van, aki ne ismerné Cserkuti Józsefet – vagy ahogy mindenki hívja, Málnás Józsit. Harmincöt éve főállásban gyümölcstermesztő, a Pajta legelső beszállítója, aki számára az idő málna, szeder, ribizli és bodza között telik. Története a hobbikertészkedéstől a klímaváltozás kihívásaiig ível, de mindig a gyümölcs maradt a középpontban.

Találkozás a Pajtával

A közös munka több mint egy évtizede kezdődött. „Hallották a híremet, meglátogattak a piacon, aztán eljöttek megnézni az ültetvényeimet” – emlékszik vissza Józsi. Akkoriban az őriszentpéteri és szalafői piacok reggeli forgataga volt a találkozóhely: friss zöldség, gyümölcs, kézműves portékák és a törzsvásárlók lassan hömpölygő sora. Józsi standja mindig tele volt – nemcsak gyümölccsel, hanem kíváncsi kérdésekkel is. „Nem sokan termeltek már akkor sem annyi és olyan minőségű málnát, mint én. Zala megye régen híres volt a málnájáról – több termett itt, mint az egész országban összesen. Ma már alig maradtunk.”

Az első szállítmánya a Pajtának – természetesen – málna volt. Azóta is ez a legfontosabb gyümölcs a kínálatában.

Hobbiból hivatás

Végzettségét tekintve eredetileg erdész. A málnasorok eleinte csak a munka utáni órákban fértek bele az életébe, majd a privatizáció idején döntött: önálló vállalkozásba kezd. „Fel kellett fejleszteni mindent: a földet, az ültetvényeket, a feldolgozást. A friss gyümölcs mindig is az első volt, a szörpök és lekvárok csak utána jöhettek.” A kilencvenes évek elején ez merész lépés volt: bizonytalan piac, változó szabályok, megszűnő felvásárlói hálózatok. „Sokan inkább kivártak, én viszont úgy voltam vele: ha magamra számíthatok, akkor biztosabb a jövő.”

A málna mellett fekete szeder, fekete és piros ribizli, josta, berkenye és bodza is terem. A szezon június közepén indul a piros ribizlivel, majd érkezik a málna, a fekete ribizli, a szeder – egészen az őszi fagyokig mindig van munka és termés.

A klímaváltozás új szabályai

Három és fél évtized alatt minden megváltozott. „A régi tankönyvek szerint a málnának jó a déli domboldal. Ma már éppen az ellenkezője kell: északi kitettség, hogy ne perzselje a nap.” A korábban biztosnak hitt időpontok is felborultak: a piros ribizli, ami valaha a málna után érett, ma sokszor két héttel előtte kerül a kosarakba. „Minden előbbre jött, és minden szélsőségesebb lett.”

A bogyósok érzékenyek: egy forró, száraz szél percek alatt kárt tehet a termésben. Józsi ültetvényeit erdő veszi körül, enyhén északi lejtőn fekszenek – ez védi őket a széltől és a hőségtől. „Olyan év még sosem volt, hogy minden tökéletesen sikerüljön, de a sokféle fajta segít: ha az egyik nem jó, a másik még beérhet.”

Fajták és türelem

Egy új fajtáról nyolc-tíz év alatt derül ki, hogy bírja-e a helyi klímát. Van ültetvény, ami huszonöt éve ad szép termést. „Minden fajtát kipróbáltam, amihez hozzáfértem. Ami nem vált be, azt eltüntettem, nehogy keveredjen.” Nem csak az számít, hogy neki mi ízlik, hanem az, hogy mi működik itt, Zalában. Néhány fajta hiába finom, ha az időjárás nem kedvez neki, és sosem érik be, akkor mennie kell. Írmagja sem maradhat.

Természetközeli gazdálkodás

A sorok között rövidre vágott zöld takaró fed – a levágott fű és gyom a talajon marad, természetes mulcsként. „A málna szereti a takart talajt. A levágott vesszőket is visszaforgatom a földbe – így nem viszem ki az ásványi anyagot az ültetvényről.” A növényeket évente egyszer, tavasszal kezeli gyomirtóval, a többi a kaszálás és a természetes körforgás dolga. „Régen azt mondták, hogy a málna kizsigereli a talajt. Ez így van, ha egyedül van, de ha a sorok között élet van, akkor visszaadja, amit kap.”

A legszebb pillanat„Amikor virágzik az ültetvény, és zúgnak a méhek a sorok között, jó leülni, és csak nézni. Nincs két egyforma tavasz – minden év új történet. Harmincöt év után is ugyanaz az érzés: egy új szezon kezdődik, és ha minden jól megy, a vége málna lesz, gyümölcs lesz, szüret lesz.”

írta: Király Márton